Nagyon sokan szeretik a kert�szked�st. Van, aki kifejezetten foglalkozik ezzel mint szakm�val, �s van, akinek mindez csak hobbi, semmi m�s. Mindenki, aki szereti a kert�szked�st, hat�konyan akarja csin�lni. Ehhez szakmai eszk�z�kre �s az alapanyagra, j� vet�magokra van sz�ks�g. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor nem fogunk eredm�nyt el�rni.

A fizika �retts�gi minden �vben feladja a leck�t a di�koknak. Egy�ltal�n nem v�letlen, hogy rengeteg ember v�lasztja �retts�gi tant�rgynak, hiszen a fizika mind k�z�l az egyik legn�pszer�bb v�laszthat� tant�rgy. Hiszen, azok az emberek, akik kifejezetten m�szaki p�ly�ra k�sz�lnek, erre fogj�k �p�teni a k�s�bbi tud�sukat �s tanulm�nyaikat. De mi�rt jelenthet� ki, hogy a fizika �retts�gi nehezebb mint a t�bbi �retts�gi tant�rgy? Milyen t�pusfeladatok j�nnek el�, �s mi az, ami igaz�n feladja a leck�t a di�koknak? Cikk�nkben ezekre a k�rd�sekre keress�k a v�laszt.

Mi az oka annak, hogy a fizika �rett�gi nagyon neh�z?

A fizika, mint tudom�ny�g sok tekintetben k�l�nb�zik a t�bbi tudom�nyter�lett�l, mert a vizsga �s a k�vetelm�nyrendszer fel�p�t�se saj�tos. Ez annak k�sz�nhet�, hogy a fizika sz�m�t�si p�ld�i is nagyon elt�r�ek a feladatsorokban. Azon t�l, hogy a vizsga tesztfeladatai �ltal�ban nagyon bonyolultak �s komplexek, egy�ltal�n nem k�nny� megoldani �ket, m�g akkor sem, ha el�sz�r �gy �rezz�k. �vr�l �vre teljesen k�l�nb�z� t�pus� feladatokra van p�lda, �s a k�vetelm�nyrendszert nem olyan k�nny� kisz�m�tani, mint p�ld�ul a t�rt�nelmet vagy a matekot. Ami nagyon fontos, hogy mindenki ismerje az ilyen vizsga elv�r�sait.

Mire sz�m�thatunk gyakrabban?

A fizika �retts�gi t�mak�rei hatalmas sz�r�st mutatnak. Nincs olyan r�sze a k�z�piskolai tananyagnak, ami ne fordulna el� gyakran ezen a vizsg�n. Ez�rt mindenk�pp �rdemes azon komolyabban elgondolkodni, hogy a t�mak�r�ket �tn�zz�k.

Ohm t�rv�nye

Ha szeretn�l az egyszer� �ramk�r�k t�mak�r�ben elm�lyedni, akkor neked k�telez� tiszt�ban lenned Ohm t�rv�ny�nek a fogalm�val. Nagyon sok �rdekes fogalom ker�l el� enn�l a t�mak�rn�l: ilyen p�ld�ul az �ramer�ss�g, az ellen�ll�s, vagy a fesz�lts�g, melyeket egy h�tk�znapi ember k�nnyed�n �sszekever. A fizika �retts�gin tudni kell ezek k�z�tt k�l�nbs�get tenni.

Transzform�torok

Mit gondolsz, hogyan m�k�dik az energetikai t�vk�zl�s? Hogyan lehet az energi�t k�nnyen �talak�tani vagy �tvinni egyik �ramk�rb�l a m�sikba? Mennyi a transzform�tor vesztes�ge �s hat�konys�ga a gyakorlatban? Milyen eszk�z�k haszn�lj�k a transzform�torokban az �talak�t�t? Mit jelentenek az �talakul�s �s a letranszform�l�ls fogalmai? Mindezt ismernie kell mindazoknak, akik meg akarj�k ismerni a transzform�torok fogalm�t.

Newton t�rv�nyei

Newton t�rv�nyei ma tal�n a fizika �s a mechanika legfontosabb t�rv�nyei. Ez a hallgat�k egyik kedvenc t�m�ja, mivel nagyon k�nny� sz�molni �s kalkul�lni. Newton t�rv�nyei mindenkit nagyon �rdekelnek, aki ismeri a mechanika vil�g�t, �s kor�ntsem k�nny� feladat kisz�m�tani az �sszetett testre hat� er�ket.

Pascal t�rv�nye

Mekkora az 1 m�ter magas folyad�koszlop nyom�sa? Ha egy b�v�r m�lyen mer�l, milyen gyorsan n�vekszik a nyom�s? A permetez�si nyom�s gyeng�l vagy er�s�dik valamennyire, ha ide�lis folyad�kr�l besz�l�nk? Aki meg akarja ismerni a hidrosztatika alapjait, annak ismernie kell Pascal t�rv�nyeit is. �s ez egyszer�en elengedhetetlen.

Hossz�s�g

A hossz�s�g a k�t pont k�z�tti t�vols�g m�rt�ke. Hogyan fejezn� ki pontosan a k�t pont k�z�tti t�vols�got? Hogyan reag�lna a Naprendszer a k�t �gitest k�z�tti t�vols�gra? Ehhez ismerni kell a hossz�s�g fogalm�t.

Sebess�g

Milyen gyorsan mozog egy test az �rben, amikor mozog? Ezt a sebess�g pillanatnyi �rt�ke adja meg, amelyet nagyon k�nny� kisz�m�tani: a t�vols�got elosztjuk az id�vel. Az �retts�gi vizsga ut�n is j� tudni a gyorsul�si k�pletet. Mindenekel�tt az alapk�pz�s r�sze.

Villamos �ramer�ss�g

A villamos energia az elektrosztatika egyik alapfogalma, de sokan m�g mindig �sszekeverik a h�l�zati fesz�lts�g fogalm�val, m�g akkor is, ha a k�t fogalom teljesen k�l�nb�zik egym�st�l. Ne gondold, hogy a fizik�t v�gzettek �ltal�ban nem rontj�k el ezt!

T�rfogat

Mennyi helyet foglal el egy adott szab�lyos, vagy szab�lytalan test a t�rben? Hogyan sz�m�that� ki egy test t�rfogata, ha ismerj�k annak s�r�s�g�t �s t�meg�t is egyben? A t�rfogat egy olyan fogalom, ami nagyon kem�nyed fel tudja adni a leck�t az embereknek, akik tanulni akarnak.

V�z

A v�z az egyik leg�rdekesebb tulajdons�gokkal rendelkez� folyad�k, hiszen mindh�rom halmaz�llapotban megtal�lhat� a F�ld�n. A v�z fajh�je kimagasl�an magas, �s az �let egyik alapj�t adja – m�g az oxig�nn�l is fontosabb. A rektorszerkezetekben rengetegszer haszn�lnak vizet.

Fajlagos ellen�ll�s

Az ellen�ll�s alapj�n kisz�molhat� egy adott k�bel ellen�ll�sa, egy olyan fizikai koncepci�, amely biztos�tja a h�m�rs�klet f�ggv�ny�ben egy bizonyos hossz�s�g� �s keresztmetszet� vezet� pontos ellen�ll�s�t.

Id�

Az id� a kinematik�ban �s a h�tanban is egy nagyon fontos fogalom. Hab�r nem �lland� �s nem abszol�t mennyis�g, a k�z�piskolai fizika �r�kon m�g �gy hivatkoznak r�, hiszen ez �ltal �rhetj�k meg igaz�n az id� fogalm�t. Az id� ismere sz�ks�ges a testes mozg�s�nak defini�l�s�hoz.

Nyom�s

�let�nkben minden nap jelen van a nyom�s. A k�r�l�tt�nk l�v� l�gk�rnek is van n�mi nyom�sa, ellent�tben p�ld�ul egy v�kuummal, amelynek nincs nyom�sa. A k�rnyezeti l�gk�rben a nyom�s megegyezik a v�zoszlop 10 m-es nyom�s�val; tal�n egy �tlagember nem gondoln� ezt eleinte. Minden �l�l�ny nyom�s alatt �l.

Er�

Az er� fogalm�t mindenkinek ismernie kell, aki szeretne a testek er�mechanik�j�val megismerkednie. Mekkora er�vel hat egym�sra k�t test, ha azokat valamilyen m�don egym�sra helyezz�k? Pontosan mekkora s�rl�d�s l�p fel k�st test k�z�tt, ha azok egym�shoz �rnek? Az er�, mint fogalom nagyon ismert, �s a mai mechanika egyik �kk�ve.

Helyzeti energia

Amikor egy testet felemelnek, annak helyzeti energi�ja keletkezik. A helyzeti energia fogalm�t ismernie kell mindazoknak, akik �retts�givel kapcsolatos feladatokat, vagy a ferde dob�ssal vagy a vertik�lis dob�ssal kapcsolatos feladatokat akarnak megoldani.

T�meg

Min�l nagyobb a tests�ly, ann�l nagyobb a tests�ly, de ez �ltal�ban igaz, mivel a fogy�s �llapota is megvan. A t�meg kifejezi a test tehetetlens�g�t, de ne keverje �ssze ezt a fogalmat a testt�meggel. A tests�ly nem adhat� meg egy�rtelm�en a s�ly alapj�n, minden t�nyez� t�bb dologt�l f�gg.

A t�meg a tehetetlens�g m�rt�ke, mondj�k. De mi�rt? Mi�rt mondhat� el, hogy a t�meg kifejezi a test tehetetlens�g�t? Mi a testt�meg �ltal�ban? Mit mondunk a F�ld t�meg�re, amelyen �l�nk? Miben k�l�nb�zik a s�ly a t�megt�l? V�g�l is a k�t fogalom teljesen m�s �s teljesen m�s.

A tehetetlens�g t�rv�nye meghat�rozza, hogy egy testnek mekkora er�re van sz�ks�ge a mozg�si �llapot�nak megv�ltoztat�s�hoz, �s ez gyakran nem k�nny� feladat, mert a mozg�s �llapota sok mindent�l f�gg.

Hogyan tudunk hat�konyan felk�sz�lni?

A sikeres felk�sz�l�s titka, hogy min�l t�bbet tanuljunk �s gyakoroljunk, lehet�leg lankadatlanul. Ehhez azonban nem kis �nfegyelem kell. Minden egyes h�ten vegy�k el� ezt a tant�rgyat, �s akkor nem fogunk csal�dni! Ha szeretn�nk, akkor k�sz�lj�nk ak�r csoportosan, egy�tt, vagy iratkozzunk be egy online felk�sz�t� webin�riumra. �gy fogunk tudni igaz�n eredm�nyeket el�rni.

�sszefoglal�s

A fizika �retts�gi vizsga val�sz�n�leg a nyelvtanb�l sz�rmazik, az egyik legnehezebb az �retts�gi k�z�tt. Akik ezt v�lasztj�k, rendk�v�li b�tors�got fognak tan�s�tani, �s nem v�letlen�l. Semmi esetre sem �rezhetj�k magunkat megf�leml�tve, hacsak nem tal�ljuk meg el�sz�r azt, amire val�ban sz�ks�g�nk van. A rutin teszi perfektt� a feladatot, �s aki kem�nyen k�sz�l, a v�g�n j� jegyet kap.

A fizika mindig is az egyik legnehezebb �retts�gi volt, sok-sok �ve. A fizik�ra val� felk�sz�l�s nagy kih�v�st jelent mindazok sz�m�ra, akik tanulni �s fejl�dni akarnak. Az �sszes tant�rgy k�z�l a fizik�t a legnehezebb megtanulni, mert teljesen elt�r� tananyagr�szekb�l �ll.