VGL
2021.06.05. 23:17, olvassteis
Jzsef Attila: vgl cm mve. Ilyen verset nem tallni minden bokorban.
Kaznt sroltam; vgtam sarjat;
elnyltam rothadt szalmazskon;
br eltlt; hlye csfolt;
pincbl tdult ragyogsom.
Cskoltam lnyt, aki dalolva
ropogs cipt sttt msnak.
Ruht kaptam s knyvet adtam
a parasztnak s a munksnak.
Egy jmd lenyt szerettem,
osztlya elragadta tlem.
Kt naponknt csak egyszer ettem
s gyomorbajos lett bellem.
reztem, forg, gyulladsos
gyomor a vilg is s nylks,
gyomorbeteg szerelmnk, elmnk
s a hbor csak vres hnys.
S mert savanyks csnd tlti sznkat,
szivembe rgtam, ordtson mr!
Hogyan is hagyna dolgos elmm
feledtet, de brdaloknl.
Knltak pnzt nagy sok bosszmrt,
pap mondta: Fiam, szllj az rhoz!
S tudtam, ki res kzzel tr meg,
baltt, kapt meg kveket hoz.
Villog szv, gyzni br
vagyok, kinek kell legyen kedve
igazat tenni, prtot llni,
m, e szigor emlkekre.
De emlkhez mi kzm nkem?
Rongy ceruzmat inkbb leteszem
s kszrlm a kasza lit,
mert fldnkn az id rik,
zajtalanul s flelmesen.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum